paleontológia, archeológia, természetbarátság

2024. augusztus 03. 07:26 - dinok meg minden

Dinoszaurusz/Archeológia hírek 2024 Július

1_uj_iguantodon_comptonatus_chasei_early_cretaceous_125mya.jpg
Az első hírünk 2024 júliusában.egy Angliában feltárt iguanodon rokonról szól
Az elmúlt öt évben nagyot megy a Wight-sziget, nyolc új dinoszauruszfajt írtak le ebből a formációból.

"A Comptonatus Chasei az egyik legteljesebb példány, amit az Egyesült Királyságban az elmúlt 25 évben találtak.

"Új fajként való elismerése Dr. Jeremy Lockwood hihetetlenül részletes munkájának köszönhető, akinek kutatásai továbbra is azt mutatják, hogy a déli Angliában a kora kréta időszakban élő dinoszauruszok sokfélesége lenyűgöző volt.

"A példány, amely fiatalabb, mint a Brighstoneus, de idősebb, mint a Mantellisaurus , gyors evolúcióra utal a csoporton belül
és segíthet megérteni, hogyan regenerálódtak az ökoszisztémák egy feltételezett kihalási esemény után a Jura időszak végén."

2. hír

2stegosaurus_rokon_2.png
Egy új stegoszaurusz rokonról szól. A nyelvtörővel felérő nevű

Baiyinosaurus baojiensis a középső Jura korban, mintegy 165 millió évvel ezelőtt élt a Földön.

Ez a dinoszaurusz faj a Stegosauria csoport tagja volt, amely növényevő, páncélos dinoszauruszokból állt és a jura valamint kréta időszakokban éltek.

A sztegoszauruszok maximális hossza körülbelül 9 méter volt. Kis fejjel, cövek-szerű fogakkal, függőleges csontlemezekkel és tüskékkel rendelkeztek a hátukon és farkukon, valamint pata-szerű ujjakkal mind a négy végtagjukon.

„A sztegoszauruszok egy kisebb, de ikonikus kládját alkotják az ornithischia dinoszauruszoknak, azonban a szegényes fosszilis leletek miatt a korai evolúciójuk nem jól ismert” – nyilatkozta Dr. Li Ning, a Kínai Geotudományi Egyetem munkatársa

3. 145 millió éves fogak

3_image_13080_2e-thai-tyrannosauroid.jpg
Az itt látható 3 fogból úgy tűnik,
145 millió éve élt valami a mai Thaiföld területén, aminek a t-rex korai elődje lehetett.

4. Föld alatt élő dínóról ti hallottatok már korábban?

4_fona_herzogae.jpg

A Thescelosaurinok kis és közepes méretű, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek a késő kréta korban éltek Észak-Amerikában. A nemrég felfedezett Fona herzogae faj bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ezek a dinoszauruszok legalább részben föld alatti üregekben éltek. Körülbelül 99 millió évvel ezelőtt, a mai Utah területén, egy meleg, nedves, iszapos ártéri ökoszisztémában élt. A fosszíliákat az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum paleontológusai fedezték fel, és anatómiai jellemzőik alapján valószínű, hogy föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak.

5 Harenadraco prima
000.png

Beszámoltak az első troodontida dinoszaurusz fajról, amelyet a késő kréta kori mongóliai Baruungoyot Formációban tártak fel.

A Harenadraco prima a késő kréta korban, 72-71 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén, és a troodontidák, a madárszerű theropoda dinoszauruszok csoportjába tartozik. A felfedezés megerősíti, hogy troodontidák jelen voltak a Nemegt-medence mindhárom formációjában, és rámutat arra, hogy hiányuk a korábbi leletekben csupán mintavételi hiba volt.

6

image_13131-asiatyrannus-xui.jpg
A paleontológusok egy új, tömzsi/rövid/mély orrú tyrannosaurid dinoszaurusz, az Asiatyrannus xui maradványait fedezték fel Kína délkeleti részén, Ganzhou városában. A faj körülbelül 69 millió évvel ezelőtt élt és a Tyrannosaurinae alcsaládba tartozik. Az Asiatyrannus xui körülbelül 3,5-4 méter hosszú volt, és mérete alapján a közepes testű ragadozók ökológiai fülkéjét foglalhatta el a nagyobb, megnyúltabb orcájú unokatesőja a Qianzhousaurus mellett.

Végül egy kicsit csalunk mert ez már augusztusi hír de ne maradjon le róla akit érdekel, olvassátok el mit is csinálnak Ősi Attiláék a bakonyi dínók után kutatva
https://telex.hu/techtud/2024/08/02/bakony-asatas-dinoszaurusz-oslenytan-osi-attila-iharkut-bauxit-banya

 

Archeológia


A Trypillia kultúra a neolitikumban alakult ki Ukrajnában és kiterjedt Romániába, Moldovába és a Dnyeper folyóig. A kultúra fejlett mezőgazdaságáról, fémmegmunkálásáról, fazekasságáról és társadalmi szervezetéről ismert. Az új kutatások szerint a Trypillia megatelepeken, amik Európa első városai közé tartoznak
alacsony szintű társadalmi egyenlőtlenség volt jellemző, és a lakóházak méretének elemzése alapján a közösségekben hatékony mechanizmusok működtek az egyenlőtlenségek megelőzésére.
Nem kis teljesítmény ez, főleg ha tudjuk hogy mintegy 320 hektáron 10000 ember élt együtt és ezzel a legnagyobbak közé tartozott a történelem előtti idők társadalmai között.
Idővel aztán csak elkezdődött a társadalmi differenciálódás és gazdasági különbségek jelentkeztek,
ami hozzájárult a nagy megatelepek fokozatos eltűnéséhez, a gazdagok ugyanis felköltöztek a helyi Rózsa-dombra.

8.
Archeológusok egy új, lézeres ablációs U-sorozat technikát alkalmazva újradátumozták a dél-szulawesi Maros-Pangkep régióban található barlangrajzokat. A Leang Bulu’ Sipong 4 barlang egy vadászjelenetét, amelyet korábban legalább 43 900 évesnek tartottak.

Most úgy tűnik legalább 50 200 évesek a rajzok.
A Leang Karampuang újonnan leírt barlangrajza, amely ember-szerű alakokat ábrázol egy disznóval, legalább 51 200 éves, és ez a legrégebbi ismert példa a történetmesélésre.

A lézeres ablációs U-sorozat (LA-U-sorozat) egy korszerű technika, amely pontos kormeghatározást tesz lehetővé kalcium-karbonát rétegeken, például barlangrajzok felett. A lézeres abláció segítségével apró mintákat távolítanak el a rétegekből, amelyeket tömegspektrométerben elemeznek az urán és tórium izotópok arányának meghatározására. Ez a módszer nagyobb pontosságot és precizitást biztosít, elkerülve a diagenézis hatásait, és így pontosabb korbecsléseket nyújt.

 

9
Óriási viták tárgyát képezi az archeológiában, hogy a homo sapiens mikor és hogyan értel el észak majd délamerikát
Kedvenc archeológus youtuberünk is szentelt már a témának egy szuper videót 1 évvel ezelőtt.
Ő ott 13-16 ezer évvvel ezelőtti időtartományra teszi le a voksát, hozzátéve hogy ez nem a megkérdőjelezhetetlen igazság, csak az akkor elérhető információkból elérhető következtetés ami gyorsan változhat.
ezért is érdekes 5-6 ezer évvel kitolni a fent említett idősávot, amire mai utolsó cikkünk vállalkozik, azt állítva, hogy egy
egy Neosclerocalyptus csontjain kőeszközök által hagyott nyomok látszanak.
Ez az állat a Glyptodonok magyarul Páncélos vendégízületesek rendjébe tartozik és 2 méter hosszú és csaknem 500 kiló lehetett.

VÉGÉRE egy parádés könyvet ajánlanék Lengyel György tollából, amit 4500 forint körül meg tudtok venni. 2 hónapja jelent meg én sajna csak most bukkantam rá a Libri egy eldugott alsó polcán. (ne ott vegyétek 5500-ért mint én).

Nagyon köszi hogy itt voltatok ma is, nyomjátok a lájkot és a piros gombot mert nem lesz karácsony ha nem érjük el a 10ezer felíratkozót év végéig.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinokmegminden.blog.hu/api/trackback/id/tr6818459443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
paleontológia, archeológia, természetbarátság
süti beállítások módosítása