A mai időutazásos kiruccanás végére tudni fogjuk, mit keresnek tengeri kagylóhéjak Tihanyban, a pécsváradi homokbányában, az Eged-hegyen,
vagy a sínek mellett Rákosrendezőnél. Megvizsgáljuk, miért élt a valaha volt legnagyobb tóban a valaha volt legkisebb bálna,
és lesz szó a perm végi kihalásról is. No meg persze arról , mennyi volt a lángos a Pannon-tengernél.

Mikor a Kárpát-medence dinoszauruszairól meséltünk, kitértünk arra, hogy Észak-Amerikához képest miért olyan szegényes az itteni dinoszaurusz-leletanyag.
Arra jutottunk, hogy a dinoszauruszok korában Európa területének jelentős része gyakran vízzel borított, szigetekkel szabdalt terület volt. Ez a leírás még sokkal a dínók kihalása után is igaz volt.

Nem próbálkozunk a Kárpát-medence parádésan érdekes geológiai történetét bemutatni, ma csak a pannon tengerre és elődeire fókuszálunk.
No meg kicsit a Balatonra, de ahogy látni fogjátok amit ma magyar tengernek hívunk nem áll rokonságban a nagy elődökkel.
Az említett tengeri kagylók mellett persze elképesztően ősi kőzeteket is találunk szerte szét az országban. Mórágyi Gránit, 340 Polgárdi Mészkő 380-400 Balatonfőkajári Kvarcfillit 440-460 millió évesek
Az eger melletti Nagy-Eged hegyi természet- és tájismereti tanösvény is részben 210-220 millió éves triász kori lerakódásokból, nagy része pedig 37-35 millió éves sárgás mészkőből áll.

 A röpképtelen dínók kihalása után 16 millió évvel, kb 50 millió éve ilyen képet festett európa, 47 millió éve pedig ilyet.


Az ősi Tethys-óceán maradványa volt a Tethys és a vele párhuzamosan létező Paratethys tenger, amely a Kárpát-medencét töltötte ki a miocén vége és a pliocén időszakok során.
15 millió éve aztán
Az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák, a Taurusz és az Elbrusz hegységeinek létrejötte / emelkedése volt az oka, hogy megszűnt kapcsolata a Földközi-tengerrel és az Indiai-óceánnal.
A mai Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia környékén a Dinaridák további növekedésével az óceánnal való kapcsolat végleg megszakadt kb 12 millió éve, és a Paratethys a Föld történetének legnagyobb tavává vált.
Ez a tó 5 millió évig létezett, kiterjedése a mai Németország déli határától egészen a mai Kirgizisztán és Tádzsikisztán Pamír és Tien-San hegységekig terjedt.
Felszíne 2,8 millió négyzetkilométer volt, ami nagyobb, mint a ma létező összes tó együttvéve. A tó teljes víztérfogata körülbelül 181 köbkilométer volt, ami a világ összes jelenlegi tavaiban lévő vízmennyiségének a tízszerese.

A megató létrejötte után, a salinitás 12 és 14% között változott, és ez a hatalmas víztömeg sok olyan fajnak adott otthont, amely máshol nem található meg,
beleértve a puhatestűeket, az osztrigákat, a valaha élt legnagyobb csigát Campanile-giganterium,
valamint a bálnák, delfinek és fókák miniatűr változatait a szigethatáshoz hasonló jelenség eredményeképpen. A valaha élt legkisebb bálna a Cetotherium csak 4.5 méteres volt, kb mint egy palackorrú delfin.


A Kárpát-medencében a paratethysnél sokkal korábban élő, különleges állatok közé tartoznak a mecseki paleontológiai leletekből ismert ősi cápafélék, például a Ctenacanthus és az Omanoselache.
Ezek a mélytengeri porcos halak 180-200 millió évvel ezelőtt, a Mecsek tengerében éltek.
Ezen kívül előfordultak más különleges őshalak is, mint a Hybodus és a Polyacrodus, melyek változatos fogazatukkal alkalmazkodtak a korabeli tápláléklánc különböző szintjeihez.
Ezek a leletek a korai mezozoikum élővilágának lenyűgöző sokszínűségét tükrözik.

A 10 millió éve kialakuló Pannon-tenger partjainak üledékei ma is tanúskodnak az egykori tenger jelenlétéről.
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban. Fennállása során 3-4 km vastagságú üledékrétegek halmozódtak fel a fenekén.
Fennállása során 3-4 km vastagságú üledékrétegek halmozódtak fel a fenekén. Legnagyobb méreténél a bécsi medencétől egészen szerbiáig húzódott.
A Balaton környéki magaspartok meredek, néhol 80 méter magas falai az egykori Pannon-tó sekély, hullámveréses vízében lerakódott üledékekből állnak.
Ezek az üledékek és a bennük található ősmaradványok, például a jellegzetes Congeria kagylók, ősrákok bizonyítják, hogy a Kárpát-medencét egy hatalmas belső tenger borította.
A Pannon-tó környékén, megfordultak tapírok és zsiráfok több mint 7 millió éve
Szintén ekkoriban élhettek itt lágyhéjú teknősök (Trionyx) és egy vastagteknőjű szárazföldi teknősféle (Ptychogaster) is.
A pécsváradi homokbányában is hemzsegnek a pannon tóból itt maradt kagylók, illetve a Paratethytis idején élt kisemlősök és cetfélék vagy akár a mai aligátorokkal rokon Diplocynodon.
https://mttmuzeum.blog.hu/2024/07/21/krokodil_828

A tihanyi Fehérparton és a fonyódi partokon jól megfigyelhetjük ezeket az üledékes ciklusokat és a bennük található fosszíliákat. Szépségük Csók István festőt is megihlette.
Hazánkban nem véletlenül találni mindenfelé tengeri lerakódásokat a rengeteg vulkanikus hegy mellett.
A rákos rendezőnél található lajtamészkő réteg Fót mellett is a felszínre bukkan, de megcsodálhatóak a Somló hegyen, a Börzsönyben, Kismarosnál és Zebegénynél is.
Ezzel párhuzamosan a Földközi tengernél is durva dolgok zajlottak
6 millió éve (a pontos kezdésről vitáznak) lezajlott a Messzinai sókrízis.
A messinai sókrízis az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt.
Legvalószínűbb, hogy tektonikai mozgások következtében a Gibraltári-szoros megszűnik és így a medence elzáródik az Atlanti-óceántól.
A Földközi-tengeren óriási a párolgás ma is, és ha nem töltik vissza a teknőt akkor bizony kiszárad.
ebben a kb 6-700 ezer évben 8-10-szer kiszáradt majd részlegesen újra feltöltődött, ebben a folyanatban viszont iszonyatosan sós maradék vizek jönnek létre, ma is jól látható lerakódásokat, gipszrétegeket hagyva maguk után, mint ez a 2 méteres Spanyol réteg a képen.

Körülbelül 5,3 millió évvel ezelőtt, a pliocén kezdetén a messinai sóválság végetért, a Gibraltári-szoros végleges megnyílásával a tenger elborította a medencét. Tulajdonképpen ettől számíthatjuk a mai Földközi-tenger történetét.
A paratethys olyan sokáig volt elzáródva a világ tengereitől, hogy teljsen egyedi élővilág alakult ki. Ez megnehezíti a geológusok dolgát, mert nem tudják máshol fellelt maradványokhoz hasonlítani az ittenieket, így jóval nehezebb a kormeghatározás.

Logikusnak tűnne, hogy a Balaton is egy ilyen maradvány, de nem így van. Legnagyobb tavunk egy rettentően fiatal képződmény, alig pár ezer éves.
A Pannon-tenger itt bemutatott eltűnése után a Kárpát-medence vízrajza is jelentősen átalakult.
A mai folyók, mint például a Duna, új medreket vájtak, és a medence feltöltődött, kialakítva a mai tájat. A Balaton nem a Pannon-tó maradványa, hanem körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni, és nagyjából ötezer évvel ezelőtt nyerte el jelenlegi formáját.

Érdemes követnetek https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/14/a-balaton-kialakulasa/
Rezső a geológus sün blogját. Innen tudtam meg, miért mélyebb az északi part mint a Déli.
A vulkanikus Badacsonyon lejtőin felemelkedő levegő lehűl, víztartalma kicsapódik a másik oldalon pedig főn szél formályában leszalad, erodálva a tájat.
Ezen a blogon olvastam azt is, hogy kedvenc balatoni nyaralóhelyünktől nem messze
Csopaktól nyugatra, a vasúti bevágásban figyelhetjük meg a perm-triász határszelvényt. https://rezsoageologussun.wordpress.com/2023/03/23/csopak-perm-triasz-hatar/
Itt a perm végén képződött Balatonfelvidéki Homokkő (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/12/permi-voros-homokko/) érintkezik az alsó triász korú Köveskáli Dolomittal.
Miről híres a perm-triász határvonal? A perm végi kihalásról.

A perm-triász kihalás a Föld történetének legnagyobb kihalása volt, kb. 250 millió évvel ezelőtt, ami a paleozoikumot és a mezozoikumot elválasztja. Az esemény során a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerincesek 70%-a halt ki.
A kihalás átrendezte az élővilágot: a brachiopodákat a kagylók váltották fel, a trilobiták végleg kihaltak, és a korallzátonyok újjáéledése is csak a triász végére történt meg.

Tengeri fajok veszteségei:

Radiolária nemzetségek: 99% kihalás
Csiga és crinoidea nemzetségek: 98%
Foraminifera és ammonitesz nemzetségek: 97%
Korall és brachiopoda nemzetségek: 96%
Az esemény hatására a hüllők dominanciája átrendeződött, és geológiai értelemben számos, addig fontos ősmaradványcsoport eltűnt. Az élet csak a triász közepén kezdett el ismét fejlődni, a kezdeti közösségek főként sztromatolitokból és baktériumokból álltak.

23-24A Pannon-tenger története ma is él a környék földtani rétegeiben és az itt található ősmaradványokban.
A paratethys is hagyott nyomokat:
legmélyebb részek a mai napig megőrizték vízszintjüket, és három leszármazottjában még mindig meg lehet mártózni:
a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger, amely ma a világ legnagyobb tava, és az épp kiszáradó Aral-tó mind a valaha virágzó óriás maradványai.
Míg a Fekete- és a Kaszpi-tenger viszonylag stabilak ma, az Aral-tó hasonló gyors zsugorodáson megy keresztül, mint a Paratethys 5 millió évvel ezelőtt, csak ezúttal az emberi tevékenységek miatt és rendkívül felgyorsult ütemben.

A Pannon-tenger partján többen próbálkoztak lángosozóval, először drágán, majd egyre olcsóbban árulva portékájukat.
Mire azonban megjelent volna az első éhes hominida csoport a partokon, rég nem voltak partok és csődbe ment az összes büfés.

Ha bármi pontatlanságot találok írjatok a dinokmegminden@gmail.com-ra, amint lehet javítjuk.

https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=7VuInxOLzhU

http://www.paleo.hu/hu/pannon_to_osfoldrajza
https://mttmuzeum.blog.hu/2021/05/25/nemzetkozi_hiru_rakgyujtemeny_az_oslenytarban
Halcyornis toliapicus
https://a-dinosaur-a-day.com/post/172188600790/halcyornis-toliapicus
https://mttmuzeum.blog.hu/2020/04/15/eocen_elovilag_a_karpat-medenceben
https://mttmuzeum.blog.hu/2018/05/09/a_8-as_szamu_fout_rejtett_kincsei
https://hetvegitermeszetblog.wordpress.com/2016/11/26/rakok-es-kagylok-a-sinek-mellett-rakosi-vasuti-bevagas-budapest/
https://www.kaptarko.hu/wp-content/uploads/2020/04/Nagy-Eged-hegyi-tan%C3%B6sv%C3%A9ny_1.%C3%A1llom%C3%A1s_hun.pdf
https://www.nature.com/articles/ncomms13603
https://ng.24.hu/termeszet/2016/08/29/a-pannon-to-emlekei-a-magyar-tenger-partjan/
https://www.kieselbach.hu/alkotas/fiatal-lanyok-a-balaton-parton-balatonaliga-7229